2010. május 11., kedd

Azt hiszem, annak aki igazán megakarja ismerni a gyapjút, és meg akar tanulni nemezelni, olyan dolgokat is meg kell tapasztalni, mint a gyapjúmosás és a kártolás. (Persze a festés is idetartozik.)


(Ez a kapu 1998-ban készítettük. Mostanság, Budán a Nyitott Műhely Galériában lehet "kerülgetni". / This is the gate in 1998, were prepared. Nowadays, the Open Studio Gallery of Buda)

Nem azt állítom, hogy mindent saját kezűleg kellene megcsinálnia annak, aki nemezelni akar. De egyszer érdemes lenne megtapasztalnia. (Én régebben, mikor akkreditált tanfolyamon oktattam, egyszer /hangsúlyozom, egyszer/ megpróbáltam bevenni az oktatásba. De mivel a mosás, farkasolás, kártolás, festés, túl hosszú időt vett igénybe /és ezt nehezményezték/, ezért a következő évben már nem követtem ezt a tematikát. Bár, még mindig azt tartom, hogy így tényleg megismerhetjük az anyag „morfológiáját”.)
Amibe biztos vagyok, hogy a nemezeléshez alázat kell, és egy frissen nyírt, jó zsíros, és mocskos gyapjú mosása azt hiszem, megteremti ezt az állapotot. (Vagy nem.) Biztos hogy nem szabad undorodva, rosszkedvűen, hozzáfogni.
Itt alapozódik meg (már mint a mosásnál) a festésünk minősége. (De lehet hogy az állat tartásánál, hiszen Új-Zélandon, és Ausztráliában kis kabátkát hordanak az állatok, hogy ne koszolódjon annyira a gyapjú. Magyarországon pedig nem a gyapjáért tartják az állatokat.
Szerencsésnek mondhatom magam, mert van egy kedves kis biológiai fűnyíróm, amit próbálok úgy tartani, hogy legkevésbé legyen mocskos.)


Visszatérve a festéshez, ennek sikeressége a gyapjú tisztaságán sok múlik.
A festés lehet növényi, vagy fémsókkal, anilinnel végzett.
A növényi festésre sokan azt gondolják hogy csak szép pasztell színeket lehet velük elérni.
Igen- a Magyarországon vadon is előforduló növényekkel igen. (De ne feledkezünk meg a Pazyryki leletről, a sztyeppéken és a melegebb égövön élő festőnövényekről, és a Selyemútról.)
Ha valaki komolyabban belevág a növényi festésbe, jól szerelkezzen fel hordókkal és olyan vegyszerekkel mint ammónia, vagy sósav, vasoxid, stb. Mivel ha sok árnyalatot akarunk elérni, akkor előpácolást kell végezni.
De a legizgalmasabb növényi festés az indigóval történő.

(indigóval festett racka, ammónia pácolással / indigo dyed sheep, ammonia brining)


Svájcban él egy házaspár, kik autista és dankoros gyerekekkel együtt festenek gyönyörű égő színű gyapjukat, csak klasszikus növényi festéssel. De tudnunk kell azt is, hogy az ilyen festés alapanyagai méregdrágák. És sokkal több gyakorlatot, tapasztalatot igényel mind egy anilinnel történő festés. (Nem lebeszélni akarok senkit, nagy kaland, de jobb ha felkészül lelkileg.)
A festésről érdemes tudni, hogy mechanikusan történik. Hogy miért? Érdemes tudnunk a szőrszálak szerkezetét és viselkedését. (Ezt leírtam az április tizenkilencedikei bejegyzésemben.)
-folytatom-

3 megjegyzés:

  1. Down-szindrómás gyerkekkel? Hol lehet erről olvasni, tudnál bővebb infót adni?
    Egyébként rengeteget tudsz a nemezről és olyan jó, hogy ezt továbbadod!

    VálaszTörlés
  2. Vidák István hozta el egyszer őket hozzánk (2001). Megérdeklődöm tőlük a kontaktot.

    VálaszTörlés
  3. Ez a madaras nemez kapu volt a legelső élményem nemez témában, de akkor még azt sem tudtam hogy mi az....? de nagyon tetszett,nagy hatással volt rám. Ki gondolta volna, hogy én is elkezdek nemezelni.
    Még úgy emlékszem egy nemez gólya is volt a kiállításon,nem?

    VálaszTörlés