Hogy is álljunk neki (4.0) Készítsünk képet / How tu start (4.0) Make a picture

Ismét egy "Annunciation"  

Anyaga hasonló, ausztrál és magyar merinó valamint racka gyapjú, selyem szálak, szintetikus fémes-hatású szálak, édesvízi gyöngy

Mérete 20X35cm
Már csak a keretezés hiányzik

"Annunciation"

Similar material, Hungarian and Australian Merino sheep and wool, silk threads, metallic-look synthetic fiber, fresh water pearls

Size 20X35cm
Only the frame is missing

Egy felkérés épp kapóra jött, mert kellene írnom tovább az alaptechnikákról. Tehát ami most következik egy egyszerű „sík kép” elkészítésének a rövid felvázolása. Apró praktikus tanácsokkal, mivel a többi úgy is megy, mint a karikacsapás :). 

Bármibe kezdünk, az a legfontosabb hogy kristálytisztán tudjuk, hogy mit akarunk készíteni. (Nem arra gondolok, hogy képet, labdát, stb.) Legyen meg a fejünkben a pontos képe a majdani kész műtárgynak. Ha valakinek nem megy ez először fejben, nyugodtan fogjon színes ceruzát, festéket kedve szerint, és rajzolja le. (Biztos arra gondolnak, hogy minek.) Ez pont egy kép elkészítésénél kardinális, mivel sok-mindenben fordítva kell, gondolkodunk, mert először azt rakjuk le, amit majd legfelül szeretnénk látni. 

(A klasszikus nemezkészítésnek ez az alapvető formája, hogy mire kirakjuk addigra a fonákja lesz felénk. Ez a szépsége is, mert az első gyúrásoknál nem is látjuk, hogy mi történik, így még izgalmas is. Persze lehet  felülre is rakni a mintát, bár csak akkor javaslom, ha mindkét oldalra szeretnénk ábrát.)

Ráadásul így a kép is megfordul, ezért tükrözve kell gondolkodnunk. Ennek elmulasztása szövegeknél a legmulatságosabb. Mellette rétegekben kell gondolkodnunk, valahogy úgy, mint egy profi grafikai programban, ha beállítjuk az átlátszóságot. Mivel a gyúráskor átszövődnek a szállak az anyag teljes struktúráján. 

Vegyünk egy egyszerű esetet. Kisméretű figurális kép. Ha megterveztük mit akarunk csinálni, egy leterített, vászonra felvázoljuk a képet. (Persze tükrözve, és nagyítva, mert összemegy.) Utána elkezdjük rakni a motívum vagy motívumok szélét, simán avval a színnel, amivel az egészet szeretnénk, vagy akár kontúrszerűen. Ez csak attól függ milyen hatást akarunk elérni. (Csípünk egy kis gyapjút, bemártjuk a vízbe, majd finoman hosszába széthúzzuk, sohasem sodorjuk. és így nedvesen könnyedén oda tudjuk helyezni a vászonra.) Ezek után töltjük ki. Ha bent árnyalatokat vagy mintát akarunk kirakni, most tegyük meg mivel, mondtam ez lesz a legfelső réteg.

Ha kiraktuk a motívumot érdemes egy kis vízzel finoman meginteni, hogy ott maradjon ahova raktuk. Majd „megtámasztjuk” a külső oldalát az ábrának, ugyanúgy ahogy előbb kiraktuk. (Ez azért fontos, hogy mimnél kevésbé tudjon elmozdulni.)

Ha felraktuk az első réteget, rakhatjuk a következőt, arra ügyelve, hogy a száll irány pont az ellenkezője legyen az előzőnek.  (A második és harmadik rétegben érdemes figyelembe venni a mintát és annak színeit.) És fel is rakhatjuk mind a 6 „fátylat”.

Majd meleg vízzel meghintjük az egészet, hogy jól átnedvesedjen. Felhajtjuk a vásznat kétoldalt és felénk, és ha lehet, egy rúdra feltekerjük szorosan, de nagyon vigyázva, hogy a minta ne mozduljon el. Majd hengergetjük, de még nem erővel, (és nem is úgy hogy a hengert lökdössük.) !Nem kell hozzá szappan!

Figyeljünk arra, hogy nehogy túlgyúrjuk, időnként tekerjük le és másik irányból csavarjuk fel. ha már, annyira összeállt, hogy meg tudjuk fordítani a fonákjáról, kivehetjük a rudat. Itt ha módosítani akarunk még megtehetjük, finoman akár rá is nemezelhetünk még. (Persze szappan segítségével.) Mostantól addig gyúrjuk, míg a kívánt méretet el nem érjük. (Remélhetőleg mindenki jól méretezett.)

-Nagy kísértés volt, hogy, szokásomhoz híven részletekbe adjam le, de megkegyelmeztem, hátha valaki most azonnal nekiesik a gyapjúnak. -

Keretezésre várva (Enteriőr) / Waiting for framing (Interior)

Csille Mártitól Kaptam a hírt, indult a SzöszArt-nak saját blog oldala.