Manók (2001)Elves

A tű-nemezelés egyszerűsége miatt, méltán népszerű. Bár ritkán látni igazán magas színvonalú, valami új gondolatot hordozó alkotást.

Gyakran találkozni, manószerű erős karakterű figurális tárgyakkal. Ezt a hatást el lehet érni a klasszikus nemezelés technikával is. (Amint említettem már a hagyományos nemezelés technikával, sokkal tartósabb alkotásokat lehet létrehozni, főleg ha gyerekeknek játéknak szánjuk. Ráadásul, akár üreges szerkezetűnek is elkészíthetjük.)

Amit a „vizes” nemezeléssel nagyon nehéz elérni, egy emberi arcot aminek nincs erős karaktere, és igazi portré szerű.

Ezt a hatást tűvel történő nemezeléssel, „sokkal könnyebben” érhetjük el. (Persze ez sem olyan egyszerű. )

Amire ez a tűt igazán használhatjuk, ha mi a nemezelés évezredes formáját tekintjük a saját technikánknak.

- Restaurálás (például egy hosszabb kiállítás után, a kedvenc holminkon egy igen csinos méretű moly rágás van, ezt kitartó munkával szinte észrevehetetlenné tudjuk tenni.

- Gyorsítani folyamatokat, (többszörösen összetett formájú tárgyain összeállítását, igen csak le tudja rövidíteni. Stb.)

Kinek ezek után is inkább a tűre áll a keze, ajánlom Stephanie Metz tűnemez munkáit.

És ajánlom a saját weboldalam is. Balaskó Attila

Stephanie Metz műve

(egy NEM tű-nemezelt táska, amit 2007-be készítettem)
anyaga: gyapjú, organza, körtefa, réz huzal és lemez
(Women in small bags that I made in 2007)
Material: Wool, organza, pear, copper wire and sheet

Mi fán terem a tűnemezelés? Honnan is indult ki?

Ez egy iparból jött technika, (?) és viszonylag elég fiatal. Vegyük először a „nemezelő” tűt.

Ez a tű több élű (3-4-6), az éleken finom bemetszések, amik kifelé hajlanak. Úgy tudjuk elképzelni hogy ez olyan mint a házi méh fullánkjának végén a kicsi kis horog, ami befelé könnyen halad, kifelé elakad. A „nemezelő” tűn ugyan ilyen horgok vannak, csak befelé akadnak bele a szállak, és kifelé könnyen lehet kihúzni. Tulajdonképpen át üti a gyapjúszálakat a többi között, így kuszálva, tömörítve a gyapjút.

De eredetileg ez nem a gyapjú nemezelésére szolgált, hanem az olyan szálas anyagok mint a PET-ből készült szálak, vagy növényi szállak kuszálására. Amiken nincsen a gyapjúhoz hasonló szerkezete, ezért természetesen nem nemezelődik. Csak a egész más szerkezetű szövést, hurkolást lehet nélküle elvégezni.

Ezt gépekben végzik, mibe több száz, vagy akár több ezer ilyen tű végzi. (És igazából, a tű csak „filléres” holminak számít.)

A tű-nemezelt nemeztárgyak igazából soha sem lesznek olyan erős, időtálló szerkezetűek mint amik, valódi nemezeléssel készültek. (LEHET VELEM VITATKOZNI)