A nemez az egyik legszelídebb, és legkülönösebb anyaga a textilek családjának.
-Hogyan is áll össze?
Ehhez ismernünk kell a szőrszálak szerkezetét és tulajdonságait. Minden szőr belsejében van az úgynevezett BÉLHÚR, ami egy zselés anyag, ami adja a rugalmasságot, és ebben vannak a pigmentek is. (Ezt a bélhúrt lehet egyébként színezni.) Külsejét egy pikkelyes szerkezetű szaru veszi körül. Ezt úgy lehet legegyszerűbben elképzelni, mint a fenyőtobozt. Csak pont fordítottan „működik”, a fenyőtoboz a száradás közben kinyitja a „pikkelyeit”, a szőr pedig nedvesség hatására. Ezt a hatást lehet fokozni meleg vagy forró vízzel, de iparilag savat használnak.
-Miért is kel hogy kinyíljanak a „pikkelyek”?
Ezek akadnak össze a gyúrás közben. (Tévhit, hogy a szappantól vagy a lúgos közegtől.) A legtöbb tradicionális nemezkészítés közben, (főleg a takaró készítésénél) elő sem kerül a szappan.
-Akkor meg miért látjuk oly gyakran ennek használatát?
A szappan arra kell, hogy a kezünkkel ne bolyhozzuk fel a felületet és csússzon a kezünk a szőrön. Mivel legelőször a labdakészítésel találkozunk, ahol a kezünk közvetlen kapcsolatba kerül az anyaggal. Egyébként a mi szüleink gyermekkorába még az összes falusi fiúcska készített (nemezelt) szőrlabdát. Csak nem szappant használt, hanem a saját nyálát, a mi általában lúgos.